Megjelent novelláim

  OOOOOO CÍMKÉP.  ELŐSZÓ.  KÉRÉS  AZ  OLVASÓHOZ.R É N Y I  A N N AN O V E L L Á K( Válogatás. )A kötetben szereplő írásokat, néhány új novella, és elbeszélés kivételével közreadta a Szabad Föld, a Százoldalas, az Őszidő magazin, a Délvidék c. lap, a Polisz (…

                             D Ó R I   I M Á D S Á G A          Ákosék elégedetten élték napjaikat, ami nem gyakori ebben a küszködő világban, de megvolt rá az egyszerű magyarázat: addig nyújtózkodtak, meddig a takarójuk ért. Ezzel együtt szerencsés embereknek vallották magukat. Szép házuk volt a…

M A S Z A T O S  Ő R A N G Y A L O K     Biceginek cipészműhelye volt. Nem valamelyik gazdag negyedben, hanem egyik peremkerület szürke, álmos kis utcájában, ahol a földszintes házakat ódon egy - és kétemeletesek tarkították. Maga az üzlet is ilyen régi, elmúlt századokból való ház pincéjében volt,…

A   D I D E R G Ő     Az öregasszony az ágya szélén ült, gondolatok nélkül, kimeredt szemekkel. Az agyában csak lassan mozdult a gondolat: reggel van, megint reggel... Megborzongott, mert a nevük sincs napok egyhangú malmában felőrlődtek már az apró örömök is. Egyedül élt az ura halála óta,…

A   K R Í Z I S         Fáradt arcú, öreg este volt. Csak Mari szobájában égett a villany, s a konyhában az asztal fölött. Az asztalon újság pihent, a hamutálca szélén még parázslott a cigaretta, de Varga János már aludt a székén. Dolgozni járt a gazdag Kiss szőlőjébe, trágyát hordott egész nap.…

A  R E M B R A N D T  K É P         A holland Madonna a gyermekkel szép keretben ott függött az öreg Mici vendégfogadó szobájának falán. Kalandos módon került oda. Akkor kapta, amikor még Micikének hívták, s családjában elsőként szerzett óvónői oklevelet. Ez a…

V Á D O L V A  É S  V É D V E     Az asszony belépett az előszobába. Halkan járt, nesztelen. Természetéből fakadt, ilyen halkan élt, ilyen csendesen. Levetette vékonyka rövid kabátját,  lassú mozdulattal a fogasra akasztotta, kendőjét is levette, összehajtotta gondosan, a kis szekrény fiókjába…

Ő S Z I   N A P S Ü T É S B E N        Ezer ágra sütött a nap, mintha nem is október elejét írták volna. A park félreeső részén, távol a sétálgatóktól egy emberpár üldögélt a padon. Nyugdíjaskorúak voltak, mégis egymáshoz simulva ültek. Illedelmes simulás volt.…

A   T O R Z O N B O R Z        Ha az ember magányosan él, s nyugdíjba megy, hirtelenében nem tudja, mit kezdjen magával, hacsak nincs valami érdemes hobbija. Laci bácsinak nem volt. Valójában sohasem volt, mert a munkája kielégítette. Haza pihenni járt. Amint levetette utcai…

A  T Ü K Ö R    A tükör ott állt a hálószobában a két utcai ablak között. Ovális keretben volt, s tartozott hozzá egy fényes asztalka, háromlábú székkel. A széken halványzöld bársonypárna pihent, az asztalkán hímzett fésűtartó, és egy rózsaszín kölnisüveg, aranyozott kupakkal, nagy selyembojttal.A…

F O T Ó M O N T Á Z S/ Egy fénykép margójára. Nagyapám emlékére. /    Ferenc gyermekkorában másképpen intézték az árvák sorsát. A hivatal csak akkor foglalkozott velük, ha a rokonság lemondott róluk. Ahol a rokoni kapcsolat megtartó kötelék volt, maguk döntöttek a sorsuk…